nem fészkelődik, duruzsol, akár egy jóltáplált háztartásigép.
maszek feketemunkás, lágyszívű mosógépvarázsló.
ül a bársonyszéken, és irigyled tőle a presztízst, zsetont
a fusik után. a folyton csörgő telefont, megoldóember
hétköznapi önkényét. nem veszi fel, ha követelőznek nála,
ül a bársonyszékeden a világ császára, bejárása van hozzád,
mint bárkihez. hajbókolnak előtte orvosok, ügyvédek,
ha megakad az élet otthon. ajánlatokat tesznek neki
magányos anyukák, szennyesükben fuldokló
özvegyek, ha bekrepál a centrifuga, fagyasztó—
ő kávézik a nappalidban, eltesped faragottkoronás,
csíkos bársonyszékeden. hálás vagy, hogy végre nálad,
pedig olajos az overál rajta. bedöglött frigóval, húgyivó
borsodi rajongó lennél csak a júliusi hőségben nélküle.
nagyapád hagyatéka ez a szék, nagyanyád tisztánlátása,
hogy: minden mesterember szögeságyra való kalandor.
értetlenkedsz, mert nagyanyád hétköznapi életében nem,
vagy alig voltak háztartási gépek. háztartásbeli volt
a mama… honnan tudhatnád, mire gondolt nagyanyád,
amikor nagyapád a bársonyszékét leginkább kiülte?