ugornyai látomás

a tiszához hívtalak, de nem volt alkalmas ez az ősz:
határidős munkák, pénzhiány, alkalmatlan hetek
szellemi kalandra, valódi átvegyülésre.

időszakos hely ez, vasbetongerendákra épített
vityillókkal, nyári otthonok, éktelen forró bulik
után, vetkőzik itt ősszé természet, válik menedékké
part. harsogó dolmányos varjak, villanykötélen
cikázó mókusok, óriás nyárfák alatt, hol ámulunk,
hol röhögünk eszmélettel a szentimentális őszi
elsárguláson.

szamos barnáját, tisza zöldjét külön folyóként látod
az összefolyástól egész a hídig. csak, ha pesten jár az ember,
szokás dicsekedni „szőke tiszáról”, „sárga szamosról” .

valójában némán vonulni az árban, beismer-
hetetlen szerelmek lehetnek ilyen meleg partú,
elragyogóan zöld, elragadóan barna folyamok.