a hatvanas évek óragyártói rádiummal
festették a karórák egyes modelljeinek
számlapját. állítólag ezerkétszáz évig
világítanak ezek a radioaktív számlapok,
ami nemcsak praktikus, de igazán
látványos a sötétben.

mert szépen is, nemcsak jól kell
mutatni évszázadokon keresztül időt,
presztízst, múlhatatlanságot.
és nemcsak reggelente, életeken
át ébresztget, halasztgat egy ilyen
divatos járómű. a rákkeltő anyagok,

akár a nők vagy igaz művészetek: felforgatják
az ember életét, sürgetnek, nyugtatnak
végső belátásainkra. időben vagyunk:
ezeregyszázötven év biztonságával magunk
előtt. azok az asszonyok pedig, a hatvanas
években folyton csak az ecsetvéget nyálazták,

így hallottam egy régi órásmestertől,
ahogy számlapokra rádiummal festettek
jeleket, mutatókat. pontos munkához
hibátlan óramű, nedves, finom ecset
és biztos kéz kell, ezt minden érett asszony
tudta akkoriban. a rádium íze akár a sugárzó

emlékezet, mert voltak az én számon is
végzetes csókok, mondja, villanyoztak engem is
gondos női nyelvek. még akkor is, ha egyszer
minden lejár és nem lesz, aki újra felhúzná
ezeket a régi, elegáns, de mégis meddővé
vált, gyorséletű járószerkezeteket.