amivel igazán mélyen megbánthatnálak
kevés gondolatot igényel tőlem.
dicsekedhetnék azzal is, hogy
a homlokom ráncaival hullámokat

indítok benned. csapdossák, tördelik
az egód homokos partját. serceg
önkényemtől a szemöldököd. leperegnek
vágyaim a majdnem teljesen meztelen öledbe.

így tetszel. ilyen viharosan, zokogón
és hatalmas indulatokkal. atomerőművek
munkálnak ilyenkor benned.

én meg reaktorként, láncreakciókat indítok,
jól jöhet még nyakláncnak, csecsebecsének.
de végül mindig én engedek: maghasadok’ érted.